Grillázs:

A grillázs francia eredetű szó, melynek jelentése édesség, olvasztott cukorba kevert, apróra tört mogyoró, dióbél, mandulabél és egyéb magvak kinyújtva, szobahőmérsékleten megszárítva.
A grillázs, más néven pörkölt torta, pergelt torta, égetett cukor olajos maggal stb. a X. században orvosságként kezdte az útját és lassan a XIV. század folyamán vált fűszerekkel együtt élvezeti cikké.
Feljegyzések alapján Mátyás királynak a nápolyi Beatrixszel 1476-ban kötött házasságakor Budán tartott lakodalmán, a hetedik fogás pörkölt cukorból készült torta volt.
Ezután alakultak ki az ügyes kezű emberek egyedi stílusai, sajátosságai, díszítési módjai, amivel elkészítették a tortát. Az alapanyag továbbra is 1 kg cukor és 50-80 dkg őrlemény volt.
Ezek a különlegesen dekoratív költemények mutatósak lehetnek lakodalmakon, az évfordulós ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor, illetve bármilyen ünnepélyes pillanatban.
A hagyomány szerint, ha az esküvői tortát az ifjú pár összetöri, ahány darabra esik szét, annyi boldog évet fognak együtt megérni.

 
               

         

Mézeskalács:

A mézet már a korai gyógyászatban, kuruzslásban is nagyra becsülték, így mi sem természetesebb, minthogy ezt az édes csodát a sütemények készítésében is alkalmazni kezdték.
A legjellegzetesebb mézeskalácsot (Nyugat Magyarországon mézesbáb) mézből, cukorszirupból és lisztből sütötték. A tésztát fa kavaróteknőben kavarták, törőpadon gyúrták, táblán nyújtották. Majd negatív vésetű faformákba nyomkodták bele, és kiemelhető polcú állványon tárolták. A sütéshez a legtöbb helyen úgynevezett cukrászkemencét használtak. A negatív vésetű fa vagy fémformákat ügyes kezű mesterek készítették.
A 17. századtól ránk maradt ütőfák java reneszánsz és barokk ihletésű. A 19. századtól már a hétköznapi eseményeket ábrázolták a formák és színek is.
A német eredetű, de idők folyamán teljesen magyarrá lett mesterség készítményei hosszú időn át a vásárok és búcsújáróhelyek elmaradhatatlan, népszerű cikkei voltak. Később a nagy ünnepek (karácsony, húsvét, pünkösd, újév) is kiváló alkalmai lettek az árusításnak. Esküvő, keresztelő napján szokássá vált a díszes mézeskalács osztogatása, ajándékozása, és máig is megmaradt ez a szép szokás.
A magyar mézeskalács ma is közkedvelt, a különböző díszítőtechnikával készült mézeskalács pedig kedves, hangulatos ajándék bárki számára.

 

ugras